Pro Vértes Közalapítvány/Természetvédelmi kezelések


Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány

Fajvédelem

Közalapítványunk legrégebben elkezdett programja a madárvédelem, Vándorsólyom - Falco peregrinus (Fotó: Viszló Levente)mely elsősorban a veszélyeztetett, fokozottan védett ragadozó madarak (parlagi sas /Aquila heliaca/, kerecsensólyom /Falco cherrug/) állományának megmentését tűzte ki célul. Erőfeszítéseink sikerességének bizonyítéka, hogy e madarak állománya napjainkra stabilizálódott a térségben, sőt több új fokozottan védett faj is megjelent fészkelőként, mint a rétisas (Haliaeetus albicilla), vándorsólyom (Falco peregrinus). Alkalmazott módszereink között fészekőrzések, téli madáretetések, illetve műfészkek építése szerepelnek. E speciális feladatok mellett a társadalom széles rétegei számára népszerűsítjük a madárvédelem ügyén keresztül a természet megóvására irányuló erőfeszítéseket. Hosszú évek alatt a társadalom legkülönbözőbb korosztályaiból álló madáre tető hálózatot építettünk ki.

Fészekőrzések

A leglátványosabb, és legtöbb érdeklődőt vonzó fajvédelmi akcióink a kerecsensólymok és a nagytermetű sasfajok védelmére szervezett fészekőrzések voltak. Ezek közvetlen eredménye nemcsak a térségben fészkelő madarak számának örvendetes növekedése volt, hanem számos fiatal középiskolás és egyetemista került általuk közvetlen kapcsolatba a természettel, illetve a legkülönbözőbb természetvédelmi tevékenységekkel.

Műfészkek, mesterséges odúk kihelyezése

A madárvédelmi tevékenység keretén belül műfészkeket is helyeztünkKerecsensólyom - Falco cherrug (Fotó: Viszló Levente) ki sasok, sólymok baglyok, és énekesmadarak számára. E tevékenység jelentősége az, hogy a műfészkekkel olyan területeken segíthetjük elő a madarak fészkelését, ahol biztosítható sikeres szaporodásuk. A más madarak (ragadozók varjúfélék) fészkét elfoglaló kerecsensólymok számára készült műfészek kihelyezési program innét indult ki és vált országos lefedettségűvé. Emellett a középfeszültségű oszlopok szigetelésével történő, a madarak védelmét szolgáló intézkedés is jelentős tevékenységünk.

Az odúlakó énekes madarak számára, is fontosak a mesterséges odúk, melyek elősegítik egyes megritkult fajok állományának növekedését, /szalakóta (Coracias garrulus), búbos banka (Upupa epops)/ valamint mérsékelik az odvas fák eltűnése miatti fészkelőhely hiányt /cinegék/.


Élőhely-védelem

Fontosnak tekintjük az intenzív mezőgazdaság, az ipari tevékenység és a közlekedés robbanásszerű fejlődésének hatására minimálisra zsugorodott természetes vagy természetközeli környezetünk maradványfoltjainak megőrzését, fenntartását és további pusztításuk megakadályozását.

A Csíkvarsai-réten a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal közösen végzett élőhely-rekonstrukciók keretében sikerült a vízutánpótlást újra megoldanunk a vízháztartást szabályozó zsiliprendszer kiépítésével. Az árasztásoknak köszönhetően visszatérhettek a tömegesen földön fészkelő parti vízimadarak. A kedvező vízviszonyok eredményeként az országban szinte egyedülálló fészkelő állománya alakult ki a guvatféléknek. E speciális ökológiai igényű madárcsoport összes hazánkban előforduló faja előfordul itt, ami az élőhelyek változatosságát jelzi. Védelmi tevékenységünk eredményeként, a Zámolyi-medencében nemcsak az itt élő fajok száma, és állományuk nagysága nőtt, hanem a vonuló vadludak tízezrei telelnek itt alkalmanként, ezzel is jelezve a pozitív változásokat.
Kitartó munkánknak köszönhetően a Vértes hegység és a Zámolyi-medence területe felkerült Európa 400 leghíresebb madárélőhelye, valamint a hazai Natura 2000 területek közé.

Csíkvarsai-rét


Kutatás, monitorozás

A Vértes hegység és előterének természeti és kulturális értékeinek megőrzése, fenntartása és széles körben történő megismertetése terén végzett tevékenységeinket különböző kutatásaink eredményeire alapozzuk:

  • Juhdöglő-völgyi Erdőrezervátum vegetációtérképezése
  • Csíkvarsai-rét vegetációtérképezése
  • Természetvédelmi kezelésünkben lévő helyi védett területek védetté nyilvánítást megalapozó kutatásai
  • Velencei-tó–Vértes Térség komplex élőhely-vizsgálata
  • a Vértes és Zámolyi-medence Natura 2000 hálózat megalapozó kutatásai,


2004-ben indítottunk kutatássorozatot gyepterületeinken a kaszálás élővilágra gyakorolt hatásának vizsgálata céljából. A természetgazdálkodás legmegfelelőbb technológiájának kikísérletezéséhez, és annak élővilágra gyakorolt hatásának pontos ismeretéhez megfigyeléseket végzünk a növényállomány és a fészkelő madarak tekintetében.

A folyamatos megfigyelési tevékenységünk (monitorozás) során a tulajdonunkban, kezelésünkben lévő területek élővilágának változásait, Madarásztáborvalamint az egyes kezelési módok élővilágra gyakorolt hatását követjük nyomon. A természetgazdálkodási feladatok sikeres folytatásához a területeinken fészkelő madarak állományairól, a fészkelés időbeli állapotáról, a fiókák kirepüléséről nemcsak a szakembereink által gyűjtött adatok, hanem az önkéntesek, valamint a Csíkvarsai-rét határán a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal már 10 éve közösen szervezett madármegfigyelő táborok is hasznos információkkal szolgálnak.
A folyamatos élőhely-védelmi, és az ezzel párhuzamosan végzett gazdálkodási tevékenységek ellátása megalapozott szakmai tudással rendelkező, a felmerülő speciális feladatokra is kiképzett munkatársakat kíván. A Közalapítványunknál dolgozó szakemberek sokrétű feladata tehát madárvédelmi munkákat, botanikai megfigyeléseket, valamint hagyományos állattenyésztési, növénytermesztési, víz-, erdő- és vadgazdálkodási tevékenységeket foglalja magában.


Helyi védett területek létrehozása, kezelése

A magyarországi természetvédelem egyik sajátos szeletét képviselik a települési önkormányzatok által védetté nyilvánított természeti értékek. Közalapítványunk egyes területek védetté nyilvánítását szorgalmazta a Vértes hegység szűkebb és tágabb környezetében. Valljuk, hogy ezáltal a helyben élők is közelebbről megismerhetik lakóhelyük kiemelkedő értékeit, és ezzel párhuzamosan pedig szerepet vállalhatnak azok védelmében. E területeken szakmai segítséget nyújtunk az önkormányzatok jegyzőinek hatósági munkájához.

A védetté nyilvánítás azonban önmagában még nem elegendő, mert az értékek hosszú távú megőrzése csak szakszerűen végzett kezelési tevékenység útján biztosítható. A rendelkezésre álló szaktudásunkkal és eszközeinkkel az alábbi védett területeken látunk el természetvédelmi kezelési feladatokat:
  • Csákvári Kastélypark Természetvédelmi Terület
    Csákvár Önkormányzata 1993-ban nyilvánította védetté az ország egyik leghíresebb angolparkját.

  • Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület
    Az ország legnagyobb ilyen típusú védett területét kezdeményezésünkre Tatabánya, Vértessomló, Várgesztes, Gánt, Szár és Szárliget önkormányzatai 1994-ben alakították ki, az állami védettséget élvező Vértesi Tájvédelmi Körzet kiegészítéseként.

  • Burok-völgyi Őserdő Természetvédelmi Terület
    Isztimér Önkormányzata 1995-ben nyilvánította védetté az ország talán egyetlen valódi őserdejét.

  • Orondi-legelő Természetvédelmi Terület
    Csákberény Önkormányzata 1998-ban nyilvánította védetté a sík- és dombvidéki füves élőhelyet.

  • Tóhely-domb Természetvédelmi Terület
    Magyaralmás Önkormányzata 1998-ban nyílvánította védetté.

»