Pro Vértes Közalapítvány/Természetgazdálkodás


Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány

Természetgazdálkodás

Közalapítványunk első legfontosabb célkitűzése a veszélyeztetett élőhelyek megvásárlása volt. E programunk keretén belül közel 600, magánszeméllyel kötött szerződés útján mintegy 2.000 ha nagyságú természeti értékekben igen gazdag élőhelyet vásároltunk meg. A megvásárlással elhárult ugyan a természeti értékekben gazdag területek felaprózódásának veszélye, ugyanakkor tulajdonosként egészen új, víz-, gyep-, erdő- és vadgazdálkodási feladatokkal kerültünk szembe.
A megvásárolt területek nagy része nyílt élőhely (száraz és nedves gyep, vizes élőhely, felhagyott szántó), de több, mint 400 ha kiterjedésű erdő is birtokunkban van. A természetgazdálkodási tevékenység folytatásával ezen élőhelyek mind a környék őshonos élővilágának fennmaradását, fejlesztését szolgálják.

Legeltetés extenzív állattartással, őshonos állatokkal

Az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt számunkra, hogy az értékes területeink megőrzése csak hagyományos (extenzív) gazdálkodással történhet. A természetgazdálkodási programmal olyan mintagazdaság létrehozása is célunk volt, amely nem csak e területek észszerű, ökológiai hasznosítását biztosítja, hanem hozzájárul a kapcsolódó népi életformák, szokások, néprajzi értékek fenntartásához és újjáélesztéséhez, valamint a fajtanemesítés szempontjából is értékes ősi háziállat-fajták Vörös vércse - Falco tinnunculus (Fotó: Viszló Levente)megőrzéséhez. Ezért 1997-ben egy kisebb szürkemarha-gulyát vásároltunk, melynek állománya napjainkban már mintegy 450 egyedet számlál. Így 100 év múltán ismét szilaj gulya legelt a Csíkvarsai-réten. Legeltetéssel a szárazabb, valamint azon területeink hasznosítása történik, ahol a kaszálás a vízborítás, a madárfészkelés, valamint a fészkelőhelyként szolgáló zsombékok kímélése szempontjából sem kívánatos.
Az állattartáshoz szükséges istálló és karámok a Százados-tanyán kaptak helyet. Itt a régi tanyai élőhelyre jellemző fajok (kuvik /Athene noctua/, gyöngybagoly /Tyto alba/, fehér gólya /Ciconia ciconia/, vörös vércse /Falco tinnunculus/, búbos banka /Upupa epops/, fecskék) megtelepedését mesterséges kosarakkal, fészekodúkkal, ládákkal segítjük.

Az állattenyésztési ágazat végtermékeként első alkalommal 1997-ben készítettük a Csíkvarsai Csípős Csodafalat elnevezésű, szürkemarha húsából készült szalámit. A hagyományos készítési módnak, valamint az egyedi fűszerezésének köszönhetően azóta töretlen népszerűségnek örvend.

A Zámolyi-medencében végzett hagyományos természetgazdálkodás tehát:
  • biztosítja a természeti értékek (fajok és élőhelyek) védelmét és fennmaradását;
  • e hagyományos tájhasználattal fenntartja a biológiai sokféleséget;
  • extenzív, külterjes tartással segíti az őshonos háziállataink génetikai megőrzését;
  • élőhely-rekonstrukciókat és élőhely-fejlesztéseket, valósít meg;
  • elősegíti az egészséges, magas tápértékű termékek létrejöttét;
  • elősegíti az eltűnő életformák, ősi népi mesterségek és az ezekhez kötődő hagyományok felélesztését.

Magyar szürke szarvasmarha (Fotó: Viszló Levente)

Kaszálás madárbarát módon

Területeink legnagyobb része kaszáló minőségű, ezért rajtuk a viszonylag késői – június végi, júliusi – kaszálás és a sarjúszénának legeltetéssel történő hasznosítása alakult ki. A rendszerváltás előtt a mezőgazdasági üzemek üzemszervezési okokból már júniusban mindenütt lekaszálták a réteket, jelentős károkat okozva az élővilágban. A területek megvásárlásával ezen problémák megoldódtak. Közalapítványunk saját gépeivel, speciális eszközeivel, elhivatott és képzett dolgozóink munkájával úgy és akkor kerül a széna betakarításra, ahogy az élővilág jelenléte valamint a növényzet állapota, engedi.

A több éves természetgazdálkodási tapasztalatainkra alapozott kaszálás a természetgazdálkodási ágazatban:
  • a területen végzett madárfogási eredményekkel alátámasztott időpont-meghatározás alapján, a megszokottnál későbbi (június vége – július) időpontban, évente egyszer;
  • a frekventált, természeti értékekben kiemelten gazdag területeket meghagyva;
  • madárbarát kiszorító kaszálási mód, valamint
  • maximum 2,4 m-es vágószélesség és
  • láncfüggönyös vadriasztó alkalmazásával;
  • természetvédelmi elkötelezettségű, ismeretekkel rendelkező szakszemélyzet kivitelezésével történik.
»