Zöld Folyosó Közalapítvány/Természetvédelmi kezelések


Zöld Folyosó Közalapítvány

Legeltetés

Az ökológiai értékek megőrzésének egyik legfontosabb eszköze a hagyományokon alapuló, fenntartható tájhasználati módok – a legeltetéses állattartás és az extenzív gyepgazdálkodás – felelevenítése. Mindez kiegészül az agresszíven előretörő, tájidegen növényfajok visszaszorításával. Az ökológiai értékek megőrzése a tradicionális magyar háziállatfajok génmegőrzési programjához kapcsolódik. A somogyfajszi fás legelőn szürkemarha-gulyát, és rackanyájat legeltetünk. A legeltetés szakaszolva, a botanikai értékek vegetációs ciklusainak figyelembe vételével történik.


Kaszálás

A fás legelő száraz dombhátain több ezer tő fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subs. nigricans), a mélyebben fekvő, nedvesebb részeken kiterjedt foltokban helyenként több fekete kökörcsin - Pulsatilla pratensis subs. nigricansszáz tő pompás kosbor (Orchis laxiflora), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), vitéz kosbor (Orchis militaris) is található. A süppedő talajban bármilyen munkagép csak jelentős taposási károkat okozva tud előre haladni, ezért a kosborok elvirágzása után az aranyvessző (Solidago gigantea) által borított területek kaszálása kézi erővel történik. A kosborok termőhelyén kívül eső és a szárazabb területeken a gyomnövények visszaszorítását rotációs fűkaszával végezzük el, természetesen a vegetációs időszakot követően. Az aranyvessző rendszeres kaszálásával az őshonos fűfélék és a kosborok ismét jelentős élettérhez jutottak. Az eddig elvégzett munka máris szembetűnő eredményt hozott.


Az akác visszaszorítása

A fás legelő korábbi elhanyagolt állapota és a kedvező talaj-adottságok miatt az akác (Robinia pseudoacacia) is nagy területeken borította el az eredeti növénytársulás élőhelyét. A száraz homokbuckák a fekete kökörcsin élőhelyei. Az akácborítás alól felszabadult jelentős nagyságú területek ismét kedvező feltételeket biztosítanak az eredeti vegetáció számára. Fontos és nehéz fizikai munkát igénylő feladat volt az évszázados tölgyek alatt felnőtt akác irtása, amely javította a tölgy természetes újulatának megerősödését. E munkából önkénteseink is jelentős részt vállaltak.


Saját tulajdonú vizes élőhelyek természetvédelmi kezelése

A fenntartható természethasználat, egyben az ökológiai értékek fennmaradását szolgáló területkezelési módok egyik formája az extenzív halászat.
fekete gólya - Ciconia nigra E tevékenység keretében kiemelkedően fontos feladatunk az ökológiai célok szolgálatában álló, a természeti értékek fennmaradását, védelmét szolgáló, összesen 500 ha nagyágú, saját tulajdonú erdei tavas területek fenntartása, kezelése, monitoringja, őrzése. Ezeken európai-jelentőségű vidrapopuláció (Lutra lutra), valamint több védett és fokozottan védett faj (rétisas /Haliaeetus albicilla/, fekete gólya /Ciconia nigra/, cigány réce /Aythia nyroca/) számára biztosítunk élőhelyet és táplálékbázist. Folyamatosan végezzük a területek ökológiai és műszaki (zsilipek, árapasztók, gátak, egyéb műtárgyak) állapotának megőrzését, karbantartását, amely jelentős élőmunkát igényel. Állandó feladatot jelent az értékek bemutatásához szükséges létesítmények (útvonalak, megfigyelőhelyek, épületek) karbantartása, fejlesztése, az ehhez szükséges személyi és technikai feltételek biztosítása.
Bekapcsolódtunk egy nemzetközi gólyavédelmi-programba, amelyben 8 európai ország és Marokkó vesz részt. A program legfontosabb elemei a fehér (Ciconia ciconia) és fekete gólyákat érintő élőhely- és fajvédelem, a minden korosztályra kiterjedő ismeretterjesztés, szemléletformálás, az oktatást kiegészítő tevékenységek, közösségi rendezvények és események szervezése.


Kőrisberki tavak

Közalapítványunk történetének eddigi legnagyobb ökológiai jelentőségű élőhely-rekonstrukciója valósult meg a Korokna-patak árterén elkészült beruházással. A rekonstrukció során 3 természetközeli állapotú tó, egy lefűződött vizes élőhely, több kilométer hosszúságú csatornarendszer jött létre, összesen mintegy 15 ha nagyságban. A vizesélőhely-együttes további 50 ha terület talajvíz-ellátottságát javítja, ami több védett növényfaj (pl.: kosborfélék) populációjára is kedvező hatással van. Hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék előfordulása esetén az újonnan kiépített rendszernek fontos árvízcsökkentő és hordalékülepítő hatása van. A Korokna-patak a Balaton vízgyűjtőjén helyezkedik el, ezért az említettek kedvező hatása a Balaton vízének védelme szempontjából is fontos.

A földmunkák és a műszaki létesítmények elkészülte után, 2006.08.12-én kezdődött a próbaüzem, a terület elárasztása. E pillanattól kezdve voltunk (vagyunk) tanúi annak a felemelő folyamatnak, ahogyan az élővilág, a fajok sokasága egyre inkább birtokába veszi a területet. 2006. szeptemberében tőkés récék (Anas platyrhynchos), vonuló szárcsa (Fulica atra) csapatok jelentek meg a tavaknál. Szinte azonnal ott termettek a szürke gémek (Ardea cinerea), nagykócsagok (Egretta alba), nem sokára megjött a bütykös hattyú (Cygnus olor), majd az enyhe tél hatására itt is maradtak. A tavaszi vonuláskor cigányrécékkel (Aythya nyroca), böjti récékkel (Anas querquedula), csörgő récékkel (Anas crecca), szárcsákkal (Fulica atra), vízityúkokkal (Gallinula chloropus), kis vöcskökkel (Tachybaptus ruficollis) gazdagodott a madárfauna. A területre jellemző békafajok nagy tömege volt jellemző a párzási, szaporodási időszakban. 2007. májusától a csatornák partfalaiban gyurgyalagok (Merops apiaster) fészkelnek, a kiöntéseken, tocsogókon megjelentek a kanalas gémek (Platalea leucorodia), bíbicek (Vanellus vanellus), cankó-fajok (Tringa sp.), sárszalonkák (Gallinago gallinago), billegetők. Megjelent a fekete és a fehér gólya (Ciconia nigra, C. ciconia) is az új táplálkozó területen. Összességében elmondható, hogy az élőhely-rekonstrukció sikeres, kitűzött célját elérte, hatására visszatér a Belső–Somogy ártéri területeire, így a Kőrisberekben a Korokna-patak árterére egykor jellemző élővilág.

Táskai rét

A hajdan dús, magas ökológiai értékű nedves rét a legeltetés és kaszálás megszűntével elgyomosodott, a terület nagy részét az aranyvessző (Solidago gigantea) borította el. Az élőhely-rekonstrukció első feladata az évenkénti többszöri, szakaszos kaszálás, valamint a legeltetés újraindítása. Ezzel egyidejűleg a terület vízháztartásának vizsgálata, a vízkormányzáshoz szükséges beruházások tervezése, kivitelezése.
»