Tiszatáj Közalapítvány/Természetvédelmi kezelések


Tiszatáj Közalapítvány

Gyepterületek rehabilitációja

A nagyüzemek kialakítása óta folyamatosan csökkent a hasznosított gyepterületek aránya a csak kézi erővel, vagy speciális módszerekkel művelhető területek esetében, majd a rendszerváltás után a korábban legeltetett, kaszált füves élőhelyek nagy részének a használatával is felhagytak. A területeket beborították a rekettyefűz és a galagonya bokrok, a Tisza hullámterén és a hozzá vezető belvizes csatornák mentén a gyalogakác. Ezek eltávolítása speciális célgépek, erdészeti szárzúzók használatával lehetséges. A közalapítvány a KAC támogatásával vásárolt ilyeneket, és már több száz hektáron visszaállította az eredeti vegetációt. Az újbóli bebokrosodás megakadályozása céljából a területek folyamatos kezelését kaszálással, és a Szamárháti-tanyában tartott magyar szürke szarvasmarhák legeltetésével oldjuk meg.


Vizes élőhelyek fenntartása

A Tisza mentén több holtág, gémtelepet rejtő mocsár van a közalapítvány birtokában. Az ökológiai vízigény biztosítása ezek esetében kiemelt feladat. Az erősen eutrofizálódott medrek egy része aktív beavatkozásokat igényel. Jelenleg ezek tervezése, a munkák előkészítése folyik.


Folyómenti ligeterdők fejlesztésének programja

A program támogatásával megvásároltunk egy üres vágásterületet a Sajó mentén. Itt az előző tulajdonos terveitől eltérően nem nemesnyár-ültetvény, hanem őshonos kocsányostölgy erdő telepítését kezdtük meg. A cél az, hogy az itt szerzett tapasztalatok segítségével minél több őshonos fákból álló erdő telepítését végezzük el a korábbi nemesnyár-ültetvények helyén, vagy a szántókon.


Tiszaladány, Dicse-lapos mocsár vízpótlásának a megoldása

A Tiszaladányi Dicse-lapos egy szántóföldek közé ékelődött, ősi folyómeder maradványban kialakult mocsár. A közalapítvány legrégebben, még 1995-96-ban megvásárolt területe. Dicse-laposBenne vegyes gémtelep található, ahol fészkelő párok száma egyes években megközelíti az 1000-et. A legnagyobb, 4-500 példányos állománya a bakcsóknak (Nycticorax nycticorax) van, de költ itt a vörös gém (Ardea purpurea), a selyemgém (Ardeola ralloides), a kis kócsag (Egretta garzetta), és a nagy kócsag (Egretta alba), valamint a kanalasgém (Platalea leucorodia). A fő feladat a vízszint stabilizálása volt, amit egy tápcsatorna kotrásával, és az azon lévő zsilip felújításával értünk el. A másik feladat a megemelt vízszintű mocsárnak a környező szántókra való továbbterjeszkedésének a megakadályozása volt, amit egy - a kikotort felesleges iszap felhasználásával emelet - gát megépítésével sikerült megoldanunk.


Tiszabábolna, Kelemenes ártéri kocsordos rét helyreállítása

A Tisza-tó kialakítása után a Tiszabábolna melletti területet állami tulajdonba vették, a megemelt nyári vízszint miatt csak legelőnek és kaszálónak használták. A rendszerváltás után a gyepek hasznosítása megszűnt, áthatolhatatlan gyalogakác-dzsungel alakult ki. Speciális szárzúzókkal a gyalogakác eltávolításra került. Így fennmaradthatott a Kelemenes sziki kocsord (Peucedanum officinale), a fátyolos nőszirom (Iris spuria), a kornistárnics (Gentiana pneumonanthea) és a réti iszalag (Chlematis integrifolia) állománya. Újra költ a területen a haris (Crex crex), és nyugodt pihenőhelyet találnak a fekete gólyák (Ciconia nigra). A kívánatos természetvédelmi állapotot a terület rendszeres kaszálásával tartjuk fennt.


Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, ártéri gyepek rekonstrukciója

A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet ártéri gyepeinek használatával két lépcsőben hagytak fel. Az első lépcsőben a termelőszövetkezetek megalakítása után, a gépekkel gazdaságosan nem művelhető nedves gyepek kaszálását fejezték be. A rendszerváltás után az állatállomány csökkenése miatt csak a legkönnyebben elérhető területeket kaszálták, legeltették tovább. Ennek következtében az üde gyepek helyén rekettyefűzből álló bozótos, míg a száraz gyepek helyén galagonya bozót jött létre. Ezeket szárzúzóval eltávolítottuk, majd ismételt térhódításukat kaszálással, szürke szarvasmarhák legeltetésével akadályozzuk meg.

»